A hastáncban az az egyik legjobb dolog számomra, hogy rendkívül színes és érdekes embereket köt össze. Ha jobban belegondolok, kb. egy unalmas hastáncos csajt sem ismerek. Viszont kreatív, érzékeny, kalandos, bohókás, sok mindenben tehetséges nőt annál többet.
Történt az, hogy egy hölgy egy picit talán több, mint egy évig megtisztelt azzal, hogy hozzám járt órára. Sugárzott irányomba a támogatása és úgy ánblokk kifelé, mindenkire a jóindulata és kedvessége. Mély gondolatokkal és önismerettel rendelkezik, de tipikusan olyan személy, akinek mindig bujkál egy mosoly a szemében vagy a szája szegletében.
Aztán egyszer úgy döntött, hogy abbahagyja a hastáncot. Hát szomorú is voltam, meg örültem is neki, hogy megy tovább a saját útján, és reméltem, hogy nem szakadunk el egymástól végleg. Erről gondoskodott szerencsére 😀 Mégpedig úgy, hogy a húga, akivel szintén együtt táncolok, egy napon betoppant hozzám és kezembe nyomta a fentebb említett hölgy vadonatúj könyvének egy tisztelet példányát. Egyből két számot nőtt a mellényem, megéreztem a kiemelt státuszt az ajándék kapcsán 😀 Viccet félretéve nagyon megörültem ennek az ajándéknak és el is olvastam a könyvet. Mostanában amúgy is kicsit sírósabb vagyok, de ha legalább kétszer nem pityeredtem el a meghatottságtól az olvasás során, akkor egyszer sem.
Úgy eldöntöttem, hogy megosztom veletek is az olvasmányélményemet Kluka Henriett Szemedbe rejtve c. könyve kapcsán. Fogadjátok szeretettel! 🙂
A kép egy illusztráció a Szemedbe rejtve c. könyvből. Az illusztrációkat készítette: Szatmári Balázs
Először is leszögezném, hogy ez nem(csak) egy gyerekkönyv! Nagyon megfoghatatlan számomra az, amilyen érzékkel Heni elegyíti az önismeretet és a kiskamasz korosztály mindennapi életének a megértését azzal, ahogy közben érdekesen és kellő részletességgel szövi a történet szálait. Azt hiszem, ez az igazi jó írók mágiája. Sok, személyes tapasztalatain alapuló véleményt fogalmaz meg, ezzel tanít szerintem a sorok között (bár nem kérdeztem meg tőle, nekem ez a benyomásom róla). Amit igazán kiemelnék, az a nyitottságra, valamint személyes tulajdonságaink megismerésének a fontosságára való rámutatás. Valamint azt, ahogy a könyv hátulján is írja, hogy a nagy felfedezésekhez először befelé kell elindulni.
Persze mindez sokkal érdekesebben van megfogalmazva a könyvben, mint ahogy én ezt most leírtam. Főszereplőnk Réka, aki egy kiskamasz. Életét, barátai, családja és iskolája mindennapjait egy tanéven keresztül kísérhetjük végig. Nem szeretnék nagyon spoilerezni, annyit azonban elárulok, hogy ez a történet igencsak művészet centrikus, és nagyon szépen látszik abból, ahogy a cselekmény kibontakozik, hogy mennyit ad hozzá a szereplők mindennapjaihoz és hogy mennyi szépséggel és emberséggel lesz gazdagabb általa a környezetük is.
Olvasás közben sikerült elrepítenie abba a különleges világba, ami kicsit furcsa, hirtelen történnek nagy változások, az apróbb dolgoknak is rendkívüli jelentősége van. Erre a 120 oldalra ismét 12 évesnek éreztem magam, aki kicsit szorong, fél, de azért alapvetően nyílt szívvel fordul a világ felé, nagyokat sétál és gondtalan láblógatással tölti a hétvégéit.
Kinek ajánlanám?
Kisgyermekes anyáknak mindenképpen! Ez a könyv a 8-9 éves forma srácoknak már nagyon izgi lehet, hiszen ki ne szeretne a nagyfiúkról/nagylányokról hallani/olvasni? Arról nem is beszélve, hogy szerintem együtt olvasni ezt a könyvet nagyon minőségi időtöltés.
Ajánlom továbbá az olyan kis “levendula-lelkű” felnőtteknek, mint én 🙂 Lelket simogató az egész könyv, emellett humoros és szórakoztató is.
Szemedbe rejtve és a hastánc
Réka jazz balettozik, és van egy nagyon szép jelenet a lámpalázról, félelemről, táncról. Ez nagyon tetszett, adott egy új minőséget a saját táncomhoz és a tánctanításhoz egyaránt.
A kép egy illusztráció a Szemedbe rejtve c. könyvből. Az illusztrációkat készítette: Szatmári Balázs
Idézem:
“Nem érdekelt, hogy a legjobb legyek, még csak az sem, hogy jó legyek. Egyetlen dolog számított, hogy minél közelebb legyek a tánchoz. Olyannyira, hogy ne táncos legyek, hanem tánc legyek. A kettő két külön világ. Ha táncos vagy, fáradsz, sajnálod magad, féltékeny vagy arra, aki megkapja a szerepet, amit te szerettél volna. Folyton kétkedsz, hogy elég jó vagy-e, és nagyon akarsz. Nagyon akarod, hogy ne ronts, mert nem tudod, hogy igazából soha nem rontasz. Ha tánc vagy, csak a zene létezik és a mozdulatok. a madár sem gondolkodik rajta, hogy tud-e repülni. Nem visz magával felesleges terheket.”
Van a könyvben még egy szuper rész a táncról, de azt nem szeretném előre leleplezni. Inkább olvassátok el ti is a Szemedbe rejtve című könyvet 😉 A könyvről további információ megtalálható Kluka Henriett weboldalán!
Kluka Henriett, a Szemedbe rejtve c. könyv szerzője
Heni, köszönöm szépen ezt a gyöngyszemet, jól elrakom, hogy majd annak idején a gyerekeimmel együtt is fel tudjuk fedezni ezt a szuper könyvet!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: