Mitől “jó” egy hastáncos? – FIGYELEM, erősen szubjektív

Amint felötlött bennem ez a cím, éreztem, hogy el kell kezdenem pötyögni, haladék nélkül. Ugyanis ez a minőség konkrétan megfoghatatlan, főleg a nők világában, ahol is millió árnyalat létezik, és főleg egy ilyen jellegű előadó-művészet esetében, mint a hastánc. Ugyanis nem elég, hogy nekünk, táncosoknak a saját gyagyáinkkal is meg kell küzdenünk (külső/belső megfelelési kényszer, régi fals programok, amik ott pattognak a fejünkben oda-vissza, a párunk, az anyánk, családunk véleménye, stb.), ráadásul egymást is megítéljük, kritizáljuk úton-útfélen. Csoda, ha egyszer-egyszer azt érzi az ember lánya, hogy “jó”, vagy hogy “jól” csinálja.

Deeee ez még mindig nem elég, nem bizony. Mármint nekem untig elég lenne, érted. Viszont ott van a kulturális közeg és prominens képviselői, akikkel elég könnyen kapcsolatban kerülhetünk, ha huzamosabb ideig hastáncolunk. Ott vannak a társadalmi sztenderdek, a hastánc művészi értékének a megítélése, illetve az éttermi, vagyis a vendéglátóipari hastánc, ami egy külön univerzum. Konkrétan annyira képtelen terep, mint a lapos föld elmélet, amin az utóbbi időben röhög a fél internet.

Szóval úgy döntöttem, hogy csokorba szedem szépen sorjában, hogy mitől “jó” és mitől “nem jó” egy hastáncos. Igen, ez totál szubjektív lesz, és sokszor érzelmekkel átitatott. Remélem, hogy ezzel az írással megszabadulok pár fájdalomtól, illetve esetleg segíthetek másoknak is, akikben hasonló gondolatok, érzések kavarognak. Beszéljük és nevessük ki jól ezeket a kis szorongató gondolatokat együtt! 😉

Az a jó, ha úgy nézel ki, hogy…

Milyen az, ha valaki csontsoványan hastáncol? Nincs mit rázzon!

Milyen az, ha valaki telt, duci, testes, stb? Hogy néz ki…!

Milyen az, ha valakinek túl feszes a bőre? Nincs, ami lötyögjön!

Milyen az, ha valakinek lóg itt-ott és puhák a szövetei? Lötyög össze-vissza!

Milyen az, ha valakinek fejlettek az izmai? Nem kell itten erősködni!

Milyen az, ha valaki vékonyka, de nagyok a mellei? Biztos megcsináltatta!

És még sorolhatnám, milyen önellentmondásokkal találkozok napról-napra. De mégis, milyen az a bizonyos hastáncos ideál, amit elővesznek néha? A legtöbb fotón egy kb. amazon nőideál szerepel ebben az esetben. Érted, AMAZON!!! Akinek kidolgozott, izmos comjai, formás, nagy mellei, csöppnyi dereka DE emellett formás kerek csípője van, izmos vállakkal és karokkal, izmos feszes hassal. Konkrétan olyan, mint a Wonder Woman ábrázolások legjava. Mert most ott tartunk ideológiailag, hogy ez még kb. belefér, mert (csak) ez NŐIES.

Sadie Marquart – ő számomra is ideál, nemcsak a gyönyörű külseje miatt, hanem a kisugárzása és a káprázatos tánctudása, színpadi jelenléte miatt is!

Nézd, amilyen nő csak van a világon, mind nőies. Tudod miért? Mert NŐ és kész! Szerintem. Egy kezemen meg tudom számolni azokat az általam is ismert hastáncosnőket, akik úgy néznek ki, mint ez a bizonyos amamzon és millió más példát is ismerek az összes többire. És szerintem ez teljesen rendben van.

Mindig el szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy ahányféle test és testalkat van, annyiféleképpen fog kinézni egy mozdulat. Mindenkinek lesz kedvenc, meg “nemszeretem” mozdulata, olyan, ami bomba jól fog állni, meg olyan is, amiért kicsit dolgozni kell. Mindegyik típusnak vannak előnyei, és ezeket érdemes hangsúlyozni.

Most pedig, kedves Nő-, illetve Hastáncostársam, vegyél egy nagy levegőt, csukd be a szemed és ismételd utánam a mantrát, amely gyógyírül szolgál a fentiekre….csiribú-csiribá,

Az a jó, ha úgy viselkedsz, hogy…

Legyél nőies és érzéki, éld meg a táncban…de ne legyél kihívó, mert mégis mit fog gondolni a párod, amikor másra is ÚGY nézel?

Ahhoz, hogy megfelelő színvonalon táncolj, gyakorolj sokat…de ne vedd el az időt a családtól, és becses URADtól!

Jelenítsd meg az örök NŐT…de

a) amíg nincs gyereked, addig úgysem tudod, milyen igazi nőnek lenni!

b) ha már van gyereked, mit képzelsz, hogy gyerekes anyukaként a melleidet rázod?

Fontos, hogy legyen egy hobbid, aminek élhetsz, amiben önmagad lehetsz, a tánc amúgy is nagyon hasznos…de nem kellene komolytalankodni ilyen szerelésekben, mi lesz, ha meglátnak az üzleti partnerek/ügyfelek ÍGY?

Ismerős? Ha legalább egyre igen a válasz, az azt jelenti, hogy teljesen normál közegben vagy, ha kettő vagy annál több, az bizony nehezített pálya! 😀 A lényeg, hogy amint elkezdesz valamit csinálni, valamivel kitűnni, elkezdesz látszódni, azt bizony másik is észreveszik, és lesz is hozzá megjegyzésük. Aki nem csinál semmit és nem látszódik azt nem nagyon lehet megítélni. Ha ragyogsz, van, aki élvezni fogja a fényt, van, akit a saját vélt vagy valós belső sötétségére emlékezteted és azt senki sem szereti. De feladat lehet az, hogy megmutasd másoknak, hogyan lehet ezt a fényt erősíteni.

Varázs mantra alkalmazás: lásd mint fent!

Az a jó ha úgy táncolsz, hogy…

Kövesd a legfrissebb trendeket, de azért helyezz nagy hangsúlyt az autentikusságra!

Ne majmolj ész nélkül senkit, alakíts ki saját stílust…de ha túl egyedi vagy, úgysem fogunk érteni és kedvelni!

Lehetőleg legyen tiszta a tánctechnikád…de ha emiatt irigyek vagyunk és nem látjuk az érzelemkifejezést, véged!

Táncolj az arabnál is arababbul…de nem táncolj az arabnál arababbul!

Ez a bekezdés laikusok számára talán kevésbé érzékelhető terület. Analóg módon lehet alkalmazni bármire, ami előadó-művészet, önkifejezés. Azt érzékelem, elsősorban a nemzetközi hastáncos életben, hogy nagyon erősek a sztenderdek. Mégpedig ezeket a normákat azok diktálják, akik üzletileg a legerősebbek a nemzetközi hastánc fesztivál piacon. Nagyon szofisztikált és ki nem mondott szabályrendszert alkalmaznak a feltörekvő táncosokra, amit nehéz betartani, megugrani.

Emellett vannak nagyon pozitív ellenpéldák, kezdeményezések, összefogások. Vannak egymást támogató táncosok és már nagyon sokan igyekeznek új alapokra helyezve kommunikálni ezen a téren. Van remény! 😀

Akkor vagy jó, ha jó sok pénzt hozol!

Nincs hogy 😀 Egyszerűen nincs. Sok mindent elvárnak egy hastáncostól egy arab étteremben, hogy legyen szép a teste, a haja, a bőre, a körme, a sminkje, az arca, stb. Táncoljon a legújabb zenékre, szórakoztassa a közönséget, egyben legyen egyedi, változatos, művészi. Ennek a jelentős része sallang. Legalábbis nekem ez a generál tapasztalatom. Miért? Azért, mert egy arab étteremben vagy kávézóban a hastáncost nem, mint hozzáadott értéket tartják, hanem, mint konkrét pénzkereseti forrást. És nem csak úgy, hogy ha jól érzik magukat a vendégek, akkor többet fogyasztanak. Hanem úgy is, SŐT, inkább úgy, hogy konkrétan jattoltassa a vendégeket. Nincs pénz, nem vagy jó! Van pénz, jó vagy! Bináris, végtelenül egyszerű és kiábrándítóan kegyetlen.

Tisztelet a kivételnek!

Mert hogy ilyen is van. Vannak olyan vendéglátós fellépési lehetőségek, amik nem ennyire kiélezettek. Sok helyen nagyon jól éreztem magam és nagyon bízom benne, hogy lesz még sok-sok pozitív tapasztalatom ezen a téren is!

Tudod, hogy én mitől érzem magam jónak?

Attól, hogy amikor táncolok, jót teszek magammal. Hogy amikor valakinek a szemébe nézek tánc közben, sokszor látom, hogy átmegy az érzés, amit adni szeretnék.  Élvezem azt, hogy hathatok másokra. Meg amikor gyakorolok, fellépek vagy tanítok, itt vagyok. Itt és most, a jelenben. Történtek már cudar dolgok, de aznap mégis elmentem, mégis beálltam a tükör elé, és csináltam. Csak csináltam. És volt, hogy sírtam közben vagy utána. De az biztos, hogy utána könnyebb volt. Kicsit, aztán egyre jobban. Erre az én mantrám pedig ez:

Köszönöm!

***

Köszönöm, hogy elolvastad az írásomat! Ha tetszett, like-old és oszd meg másokkal is!

Szemezgess kedvedre az ajánlóból, olvasd el a többi postomat is 🙂

***ÚJ KEZDŐ HASTÁNC KURZUST INDÍTOTTAM!***

Kattints a képre és csatlakozz Facebook oldalamhoz, ott megtalálsz minden részletet!