Nyilván ide lehetne bőven többet is írni, de ehelyett inkább az elmúlt 9 év hastánc Odüsszeiájának legértékesebb párlatait osztanám meg veletek. Nem fecsérelném metabolikus kapacitásotokat holmi másodélvonalbeli törköly élményre, bemutatnám inkább a legminőségibb tapasztalati szilvóriumot, amit kinyertem táncos eposzom sorai közül.
Ez a TOP 10 totál szubjektív ÚJFENT, amik között lesz majd némiképpen elcsépelt, de jelentős, illetve teljesen személyes is.
1. Varrás
A hastánc miatt kezdtem el varrni bő 3 éve. Azóta is nagyon hasznos és szórakoztató elfoglaltság. Nem mindegy, hogy ha rászán az ember X tízezer Ft-ot egy ruhára, akkor azt tisztán bele tudja-e rakni az anyag költségbe vagy megfizet még pluszba egy márkát is. Félreértés ne essék, ha valami jó, azt megfizetem szívesen, de nem engedhetem meg magamnak mindig, hogy mindenért kétszer annyit fizessek. Ha van rá időm, nagyon szívesen foglalkozom ezzel. Sőt, a civil ruháimat is át tudom alakítani, ha kell, ami elég hasznos.
Nyilván benne van a rizikó, hogy nem vagyok profi varrónő, simán elcseszhetem a szabást vagy béna lesz a kivitelezés. De szeretek veszélyesen élni 😀
2. Sminkelés
A tánc előtt konkrétan hülyének néztem azokat a nőket, akik sminkeltek. Minek azt? Há’ nóóóóóóóórmális? Aztán rájöttem, hogy ez egy tök jó dolog, és némi gyakorlással egészen elfogadható arcot is tud már készíteni magának az ember. A smink is lehet egy önkifejezési eszköz és a mai világban, ahol már az okostelefon is húszféle szépészeti filtert tud egyszerre rátolni az ember selfie-jére, lassan már minimál elvárás, hogy egy táncos egy lájtos pofatuninggal jelenjen meg akárhol.
A boltba nem szoktam sminkelni, még a munkahelyem kedvéért sem. De mivel nem ismer mindenki, akivel a tánc kapcsán találkozok, és akárhogy is nézzük, zsigerből mindenki megítél egy idegent külső alapján, így csak meg akarom hagyni az esélyét annak, hogy nyitottabban álljanak hozzám az emberek. Csak két perc kell és utána lyukat beszélek a hasukba úgyis 😀 😛
3. Rendszeres szőrtelenítés
Bezony! Nem szoktam túllihegni a szőr témát, mivel alapvetően nem vagyok egy csubakka típus szerencsére. De azért jobban odafigyelek erre, amióta hetente X alkalommal kell kart emelgetni mások szeme láttára. Engem amúgy az sem zavar, ha valakinek ott figyel a hónalj kutyus, de én jobb szeretem, ha nekem nem ugat arabesque közben mondjuk 😀 A helyzet az, hogy rohadt lusta vagyok az ilyesmire, de sokkal jobb érzés, ha rendben van.
4. A szégyentelen bikicsunájozás felszabadult öröme
Bikicsunáj vagyis halandzsázás.
Kb. három éve hastáncoltam, amikor az akkori barátom elképedve kérdezte tőlem, amikor meghallotta, hogyan éneklem az egyik arab nótát, hogy “Te bikicsunájozol????” Nem bazdmeg, három év alatt perfektül megtanultam arabul és éppen feltételes jövőben, függő beszédben (már ha ilyen létezik ebben a nyelvben) fordítok óangolról Shakespeare-t egyiptomi dialektusra. Hát peeeersze, hogy bikicsunájozok. Nincs is annál szórakoztatóbb, mint hülyeségeket ordibálni, pláne barátokkal egy jó zenére. Főleg, ha még magyarra hasonlító szavak is vannak benne. Yalla, olló-olló, ismerős? 😀
Akinek nincs meg a bikicsunáj mém, alább megtalálja az ominózus videót 🙂
5. Mozgáskultúra fejlődése, más táncok megismerése
Ezt nagyon magyarázni sem kell szerintem. A mindennapokban is bazi hasznos, ha az ember táncol. Megváltozik a tartása egy idő után, másképp fog járni-kelni, tudatosabban használja a testét, erősödik. Egy táncstílus tanulása kapcsán előbb-utóbb tágul a perspektíva, más táncok is bekerülnek a képbe vagy egy fúziós koreográfia miatt vagy önállóan teljesen új szerelemként. Szerintem ez azért jó, mert kaphatunk ez által egy újabb eszköztárat az önkifejezésre.
6. Testi-lelki egészségem fejlődése
Az előző ponthoz erősen kapcsolódik ez. Korábban már írtam arról, hogy szerintem elég erős az összefüggés a lelki történések és a fizikai tünetek között és hogy én úgy gondolom, szöveteinkben rengeteg információt tárolunk el régi helyzetekről, traumákról. A nőiségünk alap infói a csípő, medence tájékon raktározódnak, és mivel ezeket a részeket fokozottan dolgoztatjuk a hastánc során, így előbb-utóbb bekopogtatnak a rég elfeledett, fel nem dolgozott érzések és igenis, ki fogják követelni a megoldást. Ezzel lehet foglalkozni vagy lehet előle menekülni. Egy darabig. Én egyre többször az első opciót választom tudatosan, és annyit elárulhatok, hogy rohadt fájdalmas sokszor. Fizikailag és lelkileg is.
Viszont van eredménye. Egy yumeiho terapeuta, akit rendszeresen látogatok, azt mondta nekem egyszer, hogy a hastánc nélkül már sanszosan műtöttek volna. Nekem mozgásszervi problémákban csapódnak le a lelki bajaim, másnak másban. Ez nem egy kizárólagos gyógymód, mielőtt még valaki ráhallucinálná ezekre a sorokra, hogy a rák ellenszerének kiáltottam ki a táncot, viszont rengeteget segíthet.
7. A belső szarkám kiteljesedése
Arra jöttem rá, hogy a hastánc nemcsak szakrális, hanem SZARKÁLIS is. Az évek során egyre jobban elkezdtem vonzódni a csillogó dolgokhoz és ma már büszkén vállalom. Sőt, egyes orientális táncos szubkultúrákban már nevet is adtak ennek a jelenségnek, az irányultságtól függően. Azoknál, akiknek belső szarkájuk iránytűje a strasszkő felé mutat, vannak, akik kristály fétissel rendelkeznek, illetve bevezetésre került egy új társadalmi gender, a kristály szexuális is.
8. Utazás
Azon kevés szerencsés flótások közé tartozom, akik a hastánc révén utazhattak és utaznak. Nem voltam azért olyan nagyon sok helyen, de enélkül hogy a francba tudtam volna eljutni például Dohába vagy Stockholmba? Nem vagyok egy kimondottan kalandvágyó típus, nem agyalok azon állandóan, hogyan tudnék ide-oda eljutni, nem nézegetem az akciós repjegyeket, de nagyon tudom élvezni más országok újdonságait.
9. Barátok
Talán ez a legelcsépeltebb dolog az összes közül és tök jogos, ha így gondoljátok. Ha én olvasó lennék, még azzal is meggyanúsítanám magamat, hogy azért írtam ezt ide, hogy meglegyen a kerek 10, mert más érdekesebb témát nem tudtam kiizzadni magamból 😀
Az emberi kapcsolatoknak kiemelkedő szerep jutott az életemben. Nem a mennyiség számít, inkább a minőség. Nemcsak az önfeledt, vidám kapcsolatok kialakulása fontos számomra, hanem azok is, amik tanítanak, ahonnan be lehet zsebelni pár helyretevő pofont. A megerősítés, az elutasítás, a támogatás, az irigység, a szeretet, az irritáció, a kontroll, a megengedés, a póz, a természetesség. Ezekről mutattak sokat a kapcsolataim az elmúlt években és emiatt még azokat is barátoknak tekintem, akikkel a felsorolásból nem valamelyik pozitív állapotban vagyunk.
10. Önismeret, nőiesség fejlődése
A fenti 9 sommája pedig ez. Minden tapasztalat, a nevetések, a mozdulatok, a zene lüktetése, a csalódások, fájdalmak hozzájárulnak a testem és lelkem minél alaposabb megismeréséhez, elfogadásához és azt érzem, minden nappal egy kicsit jobban szeretem magamat. Ehhez az én esetemben hozzájárul még más is (terápia, jóga, stb.), de annyit mondhatok, hogy ha újrakezdhetném az utóbbi 9 évet, akkor sem csinálnék SEMMIT másképp, az utolsó szögig elkövetném ugyanazokat a hibákat és átélném az örömöket.
A hastáncot pedig addig szeretném csinálni, amíg TOP10-ből TOP100 vagy TOP1000 🙂
***
Köszönöm, hogy elolvastad az írásomat! Ha tetszett, like-old és oszd meg másokkal is!
Szemezgess kedvedre az ajánlóból, olvasd el a többi postomat is 🙂
Kattints a képre és csatlakozz Facebook oldalamhoz, ahova mindig kiteszem a friss postokat, de ezek mellett videókat, képeket, egyéb gondolatokat is találsz.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: